A korrupció megszüntetéséről fejtették ki álláspontjukat a parlamenti pártok. A kormánypárt szerint állandóan harcolni kell a korrupció ellen. Viorel Salagean RNEP-szenátor diverziónak nevezte a korrupció elleni vitát és célszerűtlennek nevezet a korrupció elleni bizottságot. Vida Gyula RMDSZ-képviselő szerint a parlamenti bizottság a jelenség hatásaiból és nem annak okaiból indul ki. A közvélemény a korrupció elleni konkrét intézkedéseket vár. /A korrupciós botrány vitája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1994. november 8.
A Román Nemzeti Egységpárton belül éles az ellentét a Funar-Gavra vezette szélsőségesek és a mérsékeltebb Viorel Salagean között. Funar és hívei ki akarják zárni a pártból Salageant. Egyre több szó esik arról, hogy éppen Salagean vezetésével létrejönne az Északi Liga, egyesítve mindazokat a pártokat, amelyek az "erdélyi" szellemet akarják érvényesíteni, állapítja meg cikkében a bukaresti Gyarmath János. /Magyar Nemzet, nov. 8./
1995. július 3.
A Román Nemzeti Egységpárt kétnapos vezetőségi ülésén Viorel Salagean javasolta, hogy Funart váltsák le az elnöki tisztből, a többség elutasította ezt az indítványt. Végül a tanács levelet intézett Iliescu elnökhöz és a parlament két házelnökéhez, alkotmányellenesnek nevezve az oktatási törvényt, amely megengedi magyar oktatási intézmények fenntartását. Amennyiben nem akadályozzák meg a törvény jóváhagyását, az RNEP megvonja támogatását a kormánytól. Funar javasolta, menesszék Melescanu külügyminisztert, mert engedékeny volt a magyar-román alapszerződés tárgyalásánál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Az ülés második napján Vacaroiu miniszterelnök is ellátogatott a koalíciós párt rendezvényére, támogatásáról, újabb kormánybeosztások odaítéléséről biztosította az RNEP-t. /Magyar Nemzet, júl. 3./
1998. január 5.
A román ellenzék pártjai Emil Constantinescu elnök jan. 3-i, határozott állásfoglalása ellenére továbbra is az államfő elleni támadásokra igyekeznek kihasználni I. Mihály dec. 30-i nyilatkozatát, amelyben a volt uralkodó elsőszülött lányára, Margit hercegnőre testálta "jogait és előjogait". A támadásokban élen jár Corneliu Vadim Tudor szenátor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, akit Constantinescu jan. 3-án nevének említése nélkül bírált ama nyilatkozata miatt, amelyben őt a sajtó jelentése szerint "a külföld ügynökének" nevezte.Corneliu Vadim Tudor "helyesbített": nem a külföld ügynökének tartja az államfőt, hanem "hazaárulónak", mert az Ukrajnával kötött alapszerződésben úgymond "román területeket" engedett át a szomszéd államnak, továbbá mert bevette a "szeparatista RMDSZ-t" a kormányzásba, nemkülönben őt vádolja "a román nép kiéheztetésével, a nemzetgazdaság aláaknázásával és Románia banángyarmattá való változtatásával". C.V. Tudor szerint az elnököt "az amerikaiak és a németek állították a Demokratikus Konvenció élére és tették elnökjelöltté", nevezetesen azért, hogy ő legyen az a "bábfigura", aki elősegíti majd Romániában a monarchia restaurálását. A rágalomáradatban szerepel az is, hogy úgymond az államfő áll "Severin listája" mögött. Adrian Severin volt külügyminiszter, aki kénytelen volt lemondani, mivel állításait nem tudta bizonyítékokkal megfelelően alátámasztani, név említése nélkül vádolt két-három pártvezért és lapszerkesztőt azzal, hogy a külföld fizetett ügynöke. C.V.Tudor szerint - aki ebben az összefüggésben először említ neveket - Severin listáján ő, valamint Teodor Melescanu, a Szövetség Romániáért nevű párt elnöke, volt külügyminiszter és Viorel Salagean, Melescanu pártjának egyik vezetője, továbbá Dumitru Tinu, a hatalommal szemben élesen kritikus Adevarul igazgatója, Petre Mihai Bacanu, a kormányon lévő Demokrata Konvencióban részt vevő Polgári Szövetség egyik vezetője, aki a Romania Libera főszerkesztője és Octavian Paler, a Romania Libera publicistája szerepel. /Constantinescu elnök nem külföldi ügynök - hazaáruló! = Szabadság (Kolozsvár), jan.. 7./
